2010. augusztus 21., szombat

Tchibo-Teleszkópos hátvakaró


Idézem: "Egyszerűen jólesik! Használatával a nehezen elérhető helyek is
kényelmesen megvakarhatók. 18/10-es nemesacélból, műanyag
nyéllel készült. Felakasztásra szolgáló hurokkal is ellátták.
Legfeljebb 70 cm hosszúra húzható ki. Szélessége 5 és 9 cm között – igény szerint állítható."

Éljen a modern kor!
Az AIDS-től tartó félelmeink már a múlté. Immár a Marsra se igen akarunk felmenni. Az öregedés problémái is mind-mind a ködbe vesztek. Itt az idő, hogy tudósaink értelmét és energiáit olyan hasznos dolgok felé fordítsuk, melyek nélkül nem élet az élet. Ilyen a teleszkópos hátvakaró!!!!!

Hány és hány tudós elme fáradozhatott azon, hogy megalkossa ezt a remekművet?
Nemesacél karmok. Akasztó. Műanyag nyél. Állítható szélesség. Grrrr, már a szavak puszta ismétlése is orgazmushoz közeli állapotot idéz elő testemben. Ez kell nekem!
Sőt! Ez kell mindenkinek! Feledkezzünk meg arról a sok apró kis kínai kézről, mely legyártja, arról a sok elpocsékolt energiáról ami az előállításhoz és szállításhoz kell....mit nekem mindez?! E nélkül senki ember fia nem élhet! Nem is értem, hogy ősapáink hogyan vakarták enélkül anno a hátukat! Biztos sokat szenvedtek! Nevetséges belegondolni is, hogy vannak olyan hülyék, akik ha viszket, pusztán az ajtófélfának dörgölőznek neki! Pfuj! Gusztustalan, nem? Miért is ne fizetnék ki 2290Ft-ot egy ilyen találmányért, melyet pár hónap múlva úgyis kidobok, hadd szennyezze a környezet. De ez az én gondom? Francokat! Végtére is ezért a pénzért vagy háromszor meg fogom vakarni a hátamat, aztán rájövök, hogy az a hülye ajtófélfa akkor is az orrom előtt lesz, ha ez a tudós találmány már rég a kukák eledelévé válik.

De sebaj! Akciós hátvakarót mindenkinek!

2010. augusztus 20., péntek

Jysk emeletes ágy


Hány részre tudsz szétszedni egy emeletes ágyat?
Nu? Ötlet?
Na, majd én megmondom. 56 szépen kilyuggatott fadarabként lehet a Jysk emeletes ágyát elhozni. Ezzel persze semmi gond nem lenne, hisz az IKEA is így csomagolja az ágyait, a különbség csupán annyi, hogy ez utóbbi cég ad használati utasítást az összeszereléshez. A Jysk meg azt feltételezi, hogy csak asztalos agytrösztök vásárolnak nála. Hát, a szüleim minden igyekezete ellenére én nem lettem az, pedig még Lego-m is volt. Megvan a magamhoz való eszem, de ha egyedül kellett volna az 56 darabos fa kirakósból ágyat varázsoljak, hát alul maradtam volna.

A fentiek miatt csak azt tudom javasolni, hogy ha valaki a Jysk-nél vásárol, akkor csak úgy tegye azt, ha fotografikus memóriával rendelkezik és semmiképp ne ajándékba adjon ágyat, mert az életben nem teszi azt az illető össze.

2010. augusztus 18., szerda

"Bababarát" Brendon


Egyre több áruház gondol a legkisebbekre és az őket kísérőkre. Így a pelenkázók és a folyosókon található 100ft-os játék járgányok mellett már sok helyen találkozni olyan vicces kis autókkal, amibe a szülő becsatolhatja a gyerekét és tolhatja maga előtt.

Na, pont ilyenek találhatóak az Árkádban is.
Ismerőseink boldogan helyezték be 1.5 éves ikreiket az ilyen jellegű tili-toliba és indultak el vásárolni. Nem kisebb dolgot vettek a fejükbe, mint hogy bemennek a Brendonba. (Gyerekteleneknek mondom,hogy ez egy bababolt)

A bejáratnál a biztonsági őr rögtön közölte, hogy ezzel a járgánnyal nem lehet bemenni.
A döbbent kérdésre, hogy miért a válasz annyi volt: csak. Mert az a szabály. Az ismerőseink finoman céloztak rá, hogy két igen eleven 1.5 éves ikerpárt akar az őr inkább szabadjára engedni a boltban, semmint hogy a bevásárlóközpont által biztosított gyerekjárgányba beengedje őket? Igen, volt a válasz.

Könyörgöm manapság már csak a WC papír nincs felszerelve csipogóval, vagyis a gyerekek nehezen tudtak volna bármit is kicsempészni a boltból. A bevásárló központ családosok kényelmi igényeit kiszolgáló segédeszközét pedig nem engedi be egy BABABOLT??? Na, pont ilyen családbarát boltban fogok ezentúl vásárolni!
Lesheted Brendon!

Margit-híd lezárás_útbaigazítás

"Margit bridge is closed from the 21st of August". A Margit-híd augusztus 21-től lezárva.

Az ezt hirdető, helyre kis sárga táblák rendre ott sorakoznak a város kandeláberein. Ha én vidékről jövök fel a fővárosba, vagy éppen külföldiként járom a várost boldogan konstatálom, hogy a bölcs városvezetők míly sokat tesznek azért, hogy a balga autósok véletlenül se kanyarodjanak a nevezetes híd felé. Ugye így van? Így hát! Még jó, hogy ma még nincs 21., így még időben érkeztem a városba, hogy a Dunát a Margit-hídon szeljem át. Öööööö, vagy mi a szösz? Az LE VAN ZÁRVA? Augusztus 16-án???!!!
Hja, kérem, hogy azt elfejtették ráírni, hogy melyik év augusztus 21-ről van szó! Mondjuk elég ciki is lenne feltüntetni, de ebben az esetben kinek a nyomorult ötletet volt dátummal ellátni az útbaigazító táblákat?

Ezennel harcba szólítok minden graffitist, hogy fújja le az ezeken a táblákon található dátumokat!!

2010. augusztus 13., péntek

Garanciás redőnyök


Drága szomszédom redőnye becsődölt. Nem rángatta, nem tépte, szimplán rendeltetésszerűen használta, az a fránya dög mégis megadta magát.

De hát nincs gond, hisz a garancia még él. Apró öröm a ürömben...legalább is gondolhatnánk. A szakember két napra a hívásra ki is jött, boldogan közölte, hogy egy kis fúrással és némi elem cserével könnyen orvosolható a probléma. A szomszédom a szerelés után megkérdezte, mivel tartozik. Gondolt itt egy pohár sörre, vagy zsíros szendvicsre, de nem 5000ft-ra! Mert bár a redőny még a garanciális idő alatt ment tönkre, de hát a kiszállási díjat azért csak ki kell fizetni!

Miért nincs ez benne az árban? És miért kell nekem egy garanciális hiba esetén kiszállási díjat fizetni? Ráadásul itt nem olyan tárgyról van szó, amit személyesen bevihetek egy szakboltba, hanem ehhez ki kell jönni, vagyis értelmetlen a kiszállási díj külön megállapítása!

Ennyire azért nem mehet rosszul a redőnyösök sora!

2010. augusztus 9., hétfő

A transzvesztiták elkerülik a börtönt!


(Mai hír a Blikkben, így nem biztos, hogy igaz, de mindenesetre érdekes és dühítő is egyben)ű

Már nem az első transzvesztita kerüli el a börtönbüntetést csak azért, mert a bíró nem tudta eldönteni, hogy női vagy férfi börtönbe zárja-e a bűnöst. A vicc az egészben az, hogy a fő indoka között az szerepelt, hogy azért nem megfelelő egyik börtön sem számukra, mert az identitásuk miatt olyan mértékű zaklatásnak lehetnek kitéve, ami nem egyenértékű az elkövetett bűncselekménnyel.

Több gondom is van ezzel a bírói döntéssel.
1.) Az illető hozott egy döntést. Egy nem egyszerű döntést, miszerint nemet vált és nőként, illetve férfiként akar tovább létezni. Ezt tiszteletben kell tartani, vagyis ha valaki már át is operáltatta magát, és így ízig-vérig nemet váltott, akkor miért nem kezeljük őt nemének megfelelően?

2.) Ha testileg az illető más, mint aminek vallja magát, és tényleg komolyan kell vennünk a börtönbeli zaklatást,akkor miért nem élnek a házi őrizettel?

3.) A cikk szerint az egyik bűnös pedofília miatt állt a bíróság előtt. Jól tudjuk, hogy az ilyen bűnért ülőket akkor is súlyosan bántalmazzák, ha az éppen tökéletesen tisztában van a nemével/nemi identitásával. Ez esetben pedig em mindegy hova zárom? Úgyis szét fogják verni a fejét...megjegyzem, verjék csak.

Megérjük még, hogy lesz külön transzvesztita börtön is. Hiába, nem egyszerű a mai világunk, annyi szent:-)

2010. augusztus 6., péntek

Méltósággal megöregedni


Méltósággal megöregedni nem lehet! Ez a durva valóság! Hülye aki hisz abban, hogy élete alkonyán képes lesz megőrizni önmagát! Keveseknek adatik meg! Tessék észrevenni és elfogadni, hogy az öregség csak egy bizonyos korig és szintig élvezhető. Mert mi van akkor ha már se a tested, se pedig az agyad nem ura önmagának? Akkor hogy őrzöd meg a méltóságod? Könnyű harminc évesen bölcsnek lenni, és hangoztatni, hogy én majd más leszek, mint a környezetemben "élő" idősek. Én majd járok színházba és moziba, lesz kutyám, lejárok majd kártyázni és sakkozni a parkba, bőszen internetezek majd, utazok és természetesen recepteket próbálgatok a barátnőimmel. De valahogy senki nem gondol bele abba, hogy eljön...vagy eljöhet az az idő, amikor már nagyot hallasz, fáj a szemed már attól is ha csak nyitva tartod, a fogad kiesik ha csak a szád kinyitod, az agyad már csak a múltban él, a hólyagod csak a jelennek, a lábad nem bír el, a kezed úgy remeg, hogy abból minden kiesik és egyik barátod/barátnőd sem él már. Hol van ilyenkor a méltóság? Valljuk be őszintén, nehéz méltósággal bevizelni és megkérdezni a tulajdon lányodtól, hogy ki is ő valójában?

Ilyenkor jobb elmenni. De mi mivel se a testedet, se az agyadat nem uralod csak időszakosan akkor az időzítés sem könnyű. Miért nem adhatom meg magamnak azt, hogy megtarthassam a már megszerzett méltóságomat és úgy és akkor menjek el, amikor én akarok.

Kövezzetek meg keresztények, de hiszek az öngyilkosság hasznosságában.

2010. augusztus 4., szerda

"Hogy érzi magát MOST?"

Egy 25 éves rendőrt megölnek. Egy kisfiút félrekezelnek és meghal. Egy fiatal lányt agyonüt a férje. Egy nagymamát megfojtanak otthonában...

Hogy mi a közös a fenti sztorikban?
A családtagok gyásza? A sokk?
NEM!
A helyszínre érkező riporterek hülye kérdése, amit rendszeresen tesznek fel a hozzátartozóknak: Hogy érzi magát MOST?
A nyomaték kedvéért a MOST szót még hangosabban is mondja, mert ettől az olyan riporteres lesz.

Sablonos kérdés, sablonos válaszokkal és sablonos érzelmekkel a végén. Ezután a kérdés után én már együttérezni sem tudok.

Észrevettétek, hogy a TV-k gyártószalagon termelik a riporterek? A TV2 például odáig ment el, hogy pár hónapos képzéssel dobál az utcára szerkesztő-operatőr-vágó-riportereket, akik egyszemélyes stábként tudják a várost járni és témát szolgáltatni a csatornának. Itt már szó sincs szakmáról, vagy minőségről csak téma ontásról. A baj pedig az, hogy ezek a fiatalok nem is látják a különbséget egy minőségi felvétel és a sajátjuk között...tisztelet a kivételnek.

Persze a költségeket csökkenteni kell, amit a legegyszerűbben úgy lehet ha egy ember csinál mindent, de a TV adások így szép lassan úgy kezdenek kinézni, mint ha internetes tv-naplók lennének, ahol csak a sztori a lényeg, az hogy az hogy néz ki, hogy mennyire tud a riporter elmerülni a témában és kiaknázni azt, az már harmad-, vagy éppen ötödleges szempont.