Vidék.
Nyaralás.
Csicsergő madarak a kora reggeli fényben fürdenek.
Az időzített kávégép halkan darálja a kávészemeket.
A pirítós megállíthatatlanul ontja magából a meleg kenyér illatát.
Az idill feltartóztathatatlanul körbelengi a szobát, majd megszólal az a kurva mikró!!!
Mi késztethette ennek a mikrónak gyárának mérnökeit arra, hogy olyan csengőt építsenek a gépezetbe, ami hangjával a Szent Pál Székesegyház harangjait is lepipálja? De ha még legalább olyan mélyen is zúgnának, de nem. Hadd törjenek hangjától a kristálypoharak!
Összekócolódott tonzúrám az első csilingelésnek nevezett fülsüketítő dáridóra csak fájdalmasan megrezzen. A fél perces, első időzített emlékeztető csipogásra már szűkül a szemem. A harmadik sípolás után pedig már rohadtul nem érdekel a vidék, a nyaralás, a csicsergő madarak, amik a kora reggeli fényben nem átallnak fürdeni, marhára fittyet hányok a kávégépre, ami tulajdonképpen így utólag már nem is olyan halkan darálja a babszemeket, és hirtelen egészen gyűlölöm azt a rohadt pirítóst is, ami csak úgy ontja magából a kenyér illatát. Ráadásul megállíthatatlanul!!!
És az idill is mehet vissza onnan ahonnan jött, mert az a ’rohadtbüdös’ mikró olyan éles dallammal képes kedvesen a pofámba vágni, hogy meleg a tej, hogy legszívesebben a földhöz vágnám! Szeretném ezúton javasolni a háztartási gépekre bevezetendő zajadót, amit a nem kellőképpen tesztelt gépek után kellene kifizetnie a gyártóknak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése