Kapuzárási szerelem

Hát, mikor jön el az az idő, amikor a 60-hoz közelítő pasik és nők végre elfogadják a tényt, hogy a náluk 20-25 évvel fiatalabbak nem szerelemből vannak velük. Ott valami van a háttérben. Lehet az pénz, egzisztencia, vagy csak szimplán apa/anyakomplexus, de NEM szerelem. Ok. 1000-ből egyszer előfordulhat, és persze mindenki azt hiszi, hogy Ő az az egy. De nem. Az az Egy egy ismeretlen földrész ismeretlenjével él együtt immár ismeretlen ideje! Tessék ezt elfogadni!

Igen jókat vidulok a hervadófélben lévő urakon és hölgyeken, akik még virágozni akarnak egy utolsót és óriás barmot csinálnak magukból. Ez a Komár is hülye, merjük már kimondani. De tudnám még sorolni a lélekben még ficánka, valóságban meg trotty férfiakat és nőket, akik pár évig még magukkal is képesek elhitetni, hogy rajtuk nem fog az idő.

Mari Zsuzsi. Meg a Karda Bea! Anyuskám!
Miniszoknyát a nagyanyámra!....Istenkém. Lehet, hogy a valós kort letagadni is egyfajta betegség, mint az anorexia? Belenézek a tükörbe és nem a valóságot látom? Persze a valóság olykor szomorú dolog, de tényleg ennyivel jobb buborékban élni? És ha kipukkad? Reménykedek, hogy belezuhanok egy másikba?