2010. szeptember 6., hétfő

Kórházi divat


Hogy vagyunk képesek mi nők abszolút mértékben megfeledkezni arról, hogy milyen nőnek lenni, nőnek maradni bizonyos helyzetekben? Miért engedjük, hogy egy gyerek születése felülírja a nőiességünket?

Nem azt állítom, hogy a szülés után rögtön dobjuk be a bájainkat és hogy a kórház folyosóján is már magas sarkúban és miniben lófráljunk, kezünkben flitteres kistáskával de azt igenis állítom, hogy a ló túloldalára sem kéne átessünk. A 6 napos kórházi tartózkodásom alatt arra lettem figyelmes, hogy a szülő nőket határozottan négy kategóriába lehet sorolni. Léteznek a sportos-, a nagymamás-, a trendi- és a természetes kismamák.

Sportosak azok, akik a 80-as éveket idéző, feltűnő színű - általában narancs - , pamut, forró naciban róják a köröket a mosdó és a szülőszoba között. A beach feelinget idéző alsóhoz általában spagetti pántos, kissé kinyúlt, mosógép liggatta, melltartó nélküli felső dukál, amiből merészen türemkednek elő a disznószemeket idéző mellbimbók. A szettet már csak egy floridai sétányról készült egész falat betöltő plakát tenné teljessé és egy görkori, de ez utóbbit szigorúan tiltják a szülészeten.

A nagymama style-t követő hölgyek nylon hálóban pózolnak, amin minimum 15 centis csipke berakások díszelegnek és redőiből naftalin és izzadság szag párolog. Viselője általában haragban van a borotvával és a gyantával de igen jó barátságot ápol a 8x4 dezodorral, amiből még '84-ben vásárolt egy nagyobb, leértékelt mennyiséget.

A trendi kismamákat sem igen értem. Ők valahogy szintén nem a lovon ülnek. Bár ők legalább jól néznek ki, csak éppen a praktikumról feledkeznek meg. Ők ugyanis kínai selyem pizsamákban pózolnak, melyek kényelmesek és még a durva kórházi lepedőt is képesek otthonossá varázsolni, csak éppen negyed óra, mire az ember kioldja egy-egy szoptatás alkalmával, valamint amíg egy pamut pizsama finoman felszívja a mellből esetlegesen szivárgó tejet, addig a selyem egy határozott körvonalú foltként hagyja azt megszáradni.

Persze nehéz megtalálni az arany középutat, de hölgyeim, legalább próbálkozzunk!
Szülni azonban nagy élmény! Aki teheti, ne hagyja ki! Már csak a kórházi szoció tanulmány miatt is, amiről legközelebb írok:-)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése