Kibuggyanó káddugó

Ma kirobbanó élményben volt részem. Szembejött velem a legérdekesebb női mell, amit valaha láttam.

Mondhatom, hogy szembejött, mert se lábakat, se arcot, se karokat nem láttam körülötte. A két lábon járó mell kitakarta a tulajt, pedig az próbált kitörni a mindent elnyomó keblek uralma alól, épp ezért kreppelt tupír hajat viselt és lenéző, szájszélen túlcsorduló rúzst. De ez is kevés volt...hu, de még milyen kevés. A ZS-s mellek ugyanis egyeduralkodóként terpeszkedtek a hölgy felső és már-már alsótestén is. Illetve ők szerettek volna a gravitációnak engedelmeskedni és térdet csókolni az őket sherpaként hordozó asszonyságnak, de egy ini-mini C-s kosarú melltartó ebben megakadályozta őket. Nos, jobban mondva csak próbálta. A ZS-s mellek egy részét ugyanis sikerült kordában tartania, de azok 80%-ával sajnos így sem tudott mit kezdeni, így azok, mint a kifutott tej a lábasból elindultak kifelé, majd lefelé. A baj csak az volt, hogy a női mell legfontosabb alkatrészét a bimbót és az azt körülölelő pitvart sem sikerült a tömeg elől elrejteni, pedig a melltartó felett még egy feszülő felső is ezt hivatott szolgálni. De ezek a pitvarok, mint irdatlan sötét káddugók meredeztek a szembejövőkre.

Megrémültem....Isten a tanúm a rá!