Vannak olyan illatok, amik beivódtak az orrodba és az agyadba?
Nekem vannak.
Ilyen például a jellegzetes otthoni lakás illat, anyukám parfümje, a már vagy húsz éve rendszeresített szülinapi csúsztatott palacsinta torta illata, aztán ott van a Balaton szaga a hekkel és kovi ubival. De folytathatom a sort kedvenc öblítőmmel mosott ruháink illatával is. De tudod mi a legjobb, a gyerekem illata, amiben keveredik a mosott ruhájának, a fürdőolajának, az alvás után az arcára száradt nyálának és a napközben elrágcsált kekszeknek az illata. Ez egy igazi gyerek parfüm számomra. Miért akarnám ezt elnyomni egy gyári, konzerv szaggal? Miért kell pár éves, sőt már pár hónapos gyerekeknek is parfümöt gyártani? Miért kell ilyen korán elrontani az énképüket? Miért nem hagyjuk, hogy a gyerek gyerek legyen és ne a törpe testbe bújt felnőtt?
A gyerek igenis legyen oykor sáros, olykor maszatos, esetenként szaros és pisás...mert ettől (is) gyerek az én szememben. Nekem nem kell gyári szagú gyerek...olyanból tudok venni elemeset.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése