2011. június 23., csütörtök

Felmérés a dolgozókról


A femina.hu egyik cikke szerint „Egy felmérés szerint a dolgozók munkaidejük 70-80%-át fordítják feladataik elvégzésére, a maradék időt pedig nem hivatalos csetelésre, internetes szörfölésre, játékra, lógásra használják. Az, hogy a lecsípett lustálkodóidő mennyi kárt vagy lemaradást okoz a cégnek, változó lehet, mindenesetre néhány éves USA-beli adatok szerint a minimum egyórás webes bóklászás átlagosan évi ötezer dollár veszteséget okoz a munkaadónak. A bizalmatlan munkáltatók ilyen számok láttán - ha ezek nem hazai, és csupán becsült adatok is - hipergyorsan igyekeznek itthon is a gyakorlatba ültetni a külföldön már sikerrel alkalmazott megfigyelő módszerek valamelyikét.”

Ezzel a felmérési adattal már jómagam is szembesültem egyik korábbi munkahelyemen, ahol a főnök úr ezzel igyekezett alátámasztani azt a korszakalkotó ötletét, hogy az irodai telefonszámla 20%-t kiszámlázná az alkalmazottakra, mert egy másik nagy sikerű felmérés azt is kimondta, hogy a munkahelyi telefonok közel 20% magánjellegű telefonbeszélgetés.

Na,most teszem fel tisztelettel a kérdést. ÉS?

Amennyiben a feladatomat maradéktalanul elvégzem, a határidőket tartom addig miért nem képes a drága főnök úr letojni, hogy mivel is töltődöm fel egy munkanapom? Arról miért nem készül felmérés, hogy mennyi pozitívumot ad hozzá a munkahelyi léthez és sikerhez az a 20% privát beszélgetés, illetve az 20-30% szabad internetezés? Annyira elképzelhetetlen, hogy a napi hírekkel - melyekkel amúgy valamilyen szinten mindenkinek tisztában kell/illik lenni - csak így juthatunk hozzá? Hogy mondjuk egy marketinges egy csomó ötletet merít más cégek honlapjáról, hírekből, a youtube-ról, vagy csak szimpla szörfölgetésből?

Hogy fordulna fel az a cég, amelyik nem veszi figyelembe, hogy nem rabszolgákat alkalmazott zéró magánélettel.

Beszarás módon van olyan, hogy a gyerek napközben lázasodik be és csak akkor tud anyuka nyugodtan dolgozni, ha napközben felhívja a nagyit a gyerek felöl érdeklődni. Olyan is van, hogy egyedülállóként más cégek munkaidejéhez alkalmazkodva kell intézkedjek, teszem azt felhívni a szőnyegtisztítót, hogy másnap mikor jöjjön ki. És olyan is akad, hogy egy kerge újszülött ’neadjisten’ 8-17h óra között látja meg a napvilágot és neked azonnal gratuláló SMS-t kell küldened.

Miért baj ha néha a melón kívül, napközben szükség van valamire, ami kikapcsol egy rövid időre, ha ez nem megy a munkád javára? Miért akarnak gépiesíteni bennünket, alkalmazottakat? Nem azt mondom, hogy engedélyezzük a „szopó álarc” nevezetű oldal látogatását, csak azt, hogy miért kell mindennek a haszonról szólnia? Mintha az emberség kezdene kiveszni a munkáltatókból.

Szóval tessék helyrebillenteni a dolgokat és felmérést készíteni arról, hogy az említett 20-30%-nyi szabadfoglalkozás mennyi pluszt tesz hozzá az átlagmunkához, illetve hogy ha ezt elveszik, mennyi negatívum várható!!

2 megjegyzés:

  1. Épp tegnap gondolkodtam azon, hogy miért nem fogadhat egy ember a melóhelyén két percre külső személyt. Konkrétan, ha Pesten ingyenes a házhoz szállítás, és a férjem ott melózik, miért kell nekem ide lehozatnom, emiatt egy ezresért?
    Nem magánélni akar, csak mondjuk az utcán cigizés közben átvenni egy előre kifizetett csomagot, ahol csak aláírni kéne. Én egyébként azt látom, nálunk valahogy minden szigorúbb, de működő, valódi szakszervezete csak nagyon kevés ágazatnak van.

    VálaszTörlés
  2. Komoly hozzáállás változásra lenne szükség a legtöbb munkahelyen...

    VálaszTörlés