"Ne szarasd a virágok közé a kutyádat!"
"Az itt lakók kíváncsiak arra, hogy ki az a kultúrember (magyarul: bunkó), aki..."
"Itt virág van, nem látod te paraszt?"
Ilyen és ehhez hasonló - természetesen névtelen - levélkék árasztják el a lakóparkunkat. A levél szépen bezacskózva hirdeti az igét a parkot és magán kertet körülölelő aprócska kerítéseken. Idilli, nem? Ilyenkor egy percre megállok,behunyom a szemem, mélyet szippantok a friss, tavaszi levegőből és magamban elküldöm mind a kutyáját a kertbe kakáltatót, mind a névtelen levélkéjét kiragasztót a jó édes anyukájába. Kellene egy gang, pár öreggel. Akkor rend lenne, ne féljetek. Éljenek a belvárosi, régi házak. Ott a kinn ücsörgő nyugdíjasok mindig tisztában voltak azzal hogy ki nem tartotta be az írott és íratlan szabályokat. Törvényt akarok arról, hogy minden új lakóparknak részese legyen a jövőben egy gang és egy öregedő, pletykás házmesternő. Ha ez megoldhatatlan, akkor nem lehetne, hogy előbb kedvesen szólítsuk fel a kutyásokat az illem betartására? Akár név szerint? Hisz ismerjük őket. Itt laknak velünk. Velünk, akik kíváncsiak arra (is), hogy miért kell más fröcskölődését a kerítéseken nyomon követni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése